Romániából érkezett bűnözők rivalizáló bandái valóságos háborút vívnak egymással Róma utcáin. Legutóbb egy ember meghalt, egy másik megsebesült a bűnözők egymás közti leszámolásában. Az év eleje óta összesen 3557 embert vettek őrizetbe az örök városban, ezek 75 százaléka román állampolgár. Walter Veltroni római polgármester nagyon kemény intézkedéseket követel a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető bűnözési hullám ellen. Szeretné elérni annak a szabálynak a módosítását, amelynek értelmében európai uniós tagállam polgárait nem lehet kiutasítani, ha nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra. Veltroni szerint ki kell terjeszteni a kiutasítás lehetőségét az erőszakos bűncselekmények elkövetőire is. A polgármester több nyilatkozatában követelte, hogy Románia „vállaljon felelősséget állampolgáraiért”. Egyes becslések szerint Románia csatlakozásával évente 60 ezer román állampolgár vándorol ki Olaszországba. Már most is minden tizedik román család kap rendszeres pénzátutalásokat nyugat-európai országokban, elsősorban Olaszországban dolgozó tagjaitól. Az Olaszországban élő románok szövetségének adata szerint jelenleg másfél millió román állampolgár dolgozik Itáliában, a nők leginkább háztartási kisegítőként, a férfiak főleg a mezőgazdaságban vagy az építőiparban. Ezek közül becslések szerint legfeljebb 300 ezernek van munkavállalási engedélye. /Román bűnözők rivalizáló bandái terrorizálják Rómát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2007. október 2.
Rómában Walter Veltroni polgármester kijelentette: ez év augusztusáig az olasz fővárosban letartóztatottak háromnegyede román nemzetiségű. Erre kíván október 3-án tüntetéssel reagálni a városháza előtt az Olaszországi Románok Pártja. A polgármester azzal is fenyegetőzött: amennyiben Románia nem oldja meg a románok garázdálkodását, egyenesen az Európai Unióhoz fordul a román emigránshullám megfékezéséért. /Dák-római „tömegharcok”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2007. október 8.
Bombatámadások és kitoloncolás fenyegeti az Olaszországban dolgozó románokat. A hatóságok 75 százalékos bűnözési rátáról beszélnek, a románok érdekképviselete szerint ez túlzó adat. A szélsőjobboldali alakulatok szerveznek tiltakozó felvonulásokat kérve a románok kitoloncolását az országból, s egyre több hivatalosság követeli, hogy a kormány intézkedjen e tekintetben. Walter Veltroni, Róma polgármestere szerint a románoktól meg kellene tagadni az Európai Unió alapelveinek megfelelően szavatolt jogot a szabad közlekedésre. Azzal érvelt, hogy a városban az év eleje óta letartóztatottak 75 százaléka román nemzetiségű. /”Románirtásra” készülnek az olaszok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2007. november 2.
Botrányt okozott Olaszországban egy román állampolgárságú, roma nemzetiségű visszaeső bűnöző tette, aki megerőszakolt és megölt egy 47 éves nőt. Az olasz kormány elrendelte, hogy a bűncselekményeket elkövető bevándorlók azonnali hatállyal, bírósági döntés nélkül hazatoloncolhatók. Walter Veltroni, Róma polgármestere elmondta, Romániára is nyomást kell gyakorolni. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök elmondta: „nagyon sajnálom, ami történt, de nem kötelezhetjük az állampolgárokat a hazatérésre. Európában alapvető az utazáshoz való jog, minden román állampolgár az általa választott országban él. ” Első helyen állnak a románok az Olaszországban külföldiek által elkövetett bűncselekmények hét típusában – tette közzé az olasz belügyminisztérium. Idén 3500 külföldi állampolgárt tartóztattak le, közülük 2700 román. Egyes olasz politikai pártok vezetői hangot is adtak meggyőződésüknek, miszerint Olaszország stabilitását veszélyeztetik a román és albán bevándorló bűnözők. Hivatalos adatok szerint 3,4 millió román állampolgár dolgozik külföldön, főképpen Spanyolországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban, de más európai és tengeren túli országokban is. Ha azonban az egyes nyugati országokban hivatalosan avagy feketén dolgozó román állampolgárok hatóságilag becsült számát összeadjuk – Olaszország 800–900 ezer, Spanyolország 700–800 ezer, Görögország 700 ezer, Németország 400 ezer, Ausztria 200 ezer, Izrael 300–400 ezer, Franciaország 200–300 ezer, Nagy-Britannia 300 ezer, Írország 200 ezer stb. –, az eredmény esetleg a négymilliót is meghaladja. A külföldön dolgozó román állampolgárok tavaly 5,3 milliárd eurót utaltak haza, ami a korábbi esztendőhöz képest csaknem 40 százalékos növekedést jelentett. /Kitoloncolják Olaszországból a bűnöző bevándorlókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
